Ennek az elektromos orgonának az 1930-as évek „csúcs technológiájával” készített hangszernek egy sikeres amerikai mérnök-feltaláló, órás-mester volt az alkotója :
Laurens Hammond (1895 – 1973)
Sok technikai újdonság fűződik a nevéhez, de nekünk zeneszerető embereknek az általa kitalált orgona áll a legközelebb a szívünkhöz. Le sem tagadhatta volna „órás mesteri mivoltát” amikor megalkotta a fogaskerekekből álló hang-generátort ami az orgona ” lelke „. Előzőleg alaposan tanulmányozta a sípos orgonák és fúvós hangszerek működését, hangzás-világát zenei tulajdonságaikat , tökéletes elektronikus orgonát akart építeni. Körültekintő tervezés után, sok új ötlettel, technikai megoldással – amit ma is csodálunk – megalkotta a Hammond © orgonát. Miután az USA fiatal állam, ezért területén ritkaság a sípos orgona, nem voltak régi orgonaépítő mesterek, akik tudtak volna a templomokba sípos orgonákat készíteni – az orgona építésnek – nem voltak hagyományai az államokban. Arról nem is beszélve, hogy a sípos orgonák építése jelentős összegre rúgott, amit a templomok fenntartói nem mindíg tudtak kifizetni. L. Hammond orgonája lényegesen kevesebbe került egy hagyományos orgonánál így semmi akadálya nem volt az elterjedésének. Nem sokkal a piacra kerülése után a zenészek is felfigyeltek a hangszerre. Elkezdődött az orgona zenei karrierje. Eleinte önmagában, Hammond által készített hangsugárzókkal szólalt meg, de ezzel szinte egy időben megjelent Donald Leslie a maga különleges hangsugárzójával a zenészek pedig ezzel használták az orgonát. Így alakult ki a jellegzetes Hammond hangzás. Ez volt egyúttal a világsiker záloga is. Az orgona és a Leslie együtt – verhetetlen a mai napig is.
Néhány gondolatot érdemes felidézni az alkotó ötletei, megoldásai közül. Elsőként a hanggenerátor (Tone wheels) működési elve lehet érdekes. Fogaskerék és indukció. Így egyesül az alkotóban az órásmester és az elektromérnök. Frappáns megoldás a tökéletes szinusz-generátorra. Bonyolult matematikával kiszámolt fog-számmal a hangok külön – külön fogaskerekeket kaptak, melyeket egy központi tengelyre fűzve szinkron motor pörget.( Az L100-as orgonában például szám szerint 92 db fogaskerék ) Ez biztosítja az „együtt-futást” az egymáshoz képest mindig tiszta hangokat. Sosem kell hangolni úgy, mint például a zongorát. Fontos az is, hogy nagyon stabil a hangszer. A zenészek ( Jazz, Pop, Rock ) hamar felfedezték a hangszerben rejlő lehetőségeket és kiaknázták azokat. Sok zenész, zenekar, együttes használja – a mai napig is – fellépéseken, koncerteken a Hammond orgonát. A magára valamit adó hang stúdiókban pedig ott áll a Hammond orgona ( többnyire B3 -as ), a Steinway & Sons zongora társaságában.
A fényképen a hang-generátor kis részlete látszik a fogaskerekekkel. Szinte egy precíz óraszerkezet. Méltó egy órás-mesterhez. Pestiesen szólva : „nagyon ki van találva”. Egyszerű, pontos és most már elmondhatjuk ennyi idő távlatából, hogy : időtálló. Persze, néha olajozni kell, hiszen tele van mozgó alkatrészekkel, tengellyel, csapágyakkal ezek idővel kiszáradnának. Leleményes megoldásokkal központi helyeken kell olajozni és ügyes csövekkel és textilszálakkal kialakított rendszer „elviszi” az olajat a megfelelő nehezen hozzáférhető helyekre. Bámulatos tervezés valóban. Ami megkapó az egészben, hogy elődeink, mint maga L. Hammond is, hosszú távra terveztek. Nem csak az üzleti érdekek motiválták, hanem a használhatóság és a tartósság. A mai felfogás üzleti alapon száműzte a tartósság fogalmát. Sajnálom, nekem a régi felfogás sokkal emberibb, szimpatikusabb. Nem osztom a mai gazdaság – trendi – elveit felfogását, én a másik oldalon állok. Nem minden a pénz, nem minden a (mesterségesen működtetett) gazdaság. Itt a példa : egy hangszer. Nem szerszám, „nem jó semmire”, nem lehet vele termelni, aratni, kukoricát morzsolni, semmi olyat nem tud, amit a gazdaság képvisel. Ellenben világ sikert aratott, sok emberhez eljutott , örömet szerezve azok által, akik kitalálták, létrehozták és akik megszólaltatják. Mert a hangszernek – ellentétben a gazdasággal – lelke van, megérinti az embereket atmoszférát teremt, örömöt, megnyugvást, vigasztalást nyújt azoknak, akik játszanak Rajta, s azoknak is akik hallgatják, élvezik. Ezt a hangszert, ( Hammond B3 ) kézi megmunkálással sok ember, – sok szakma: asztalosok, fémmunkások, mérnökök, műszerészek, – fáradságos munkával hozták létre. Nem „tömeg termék” még akkor sem, ha jelentős mennyiséget készítettek belőle az Államokban és itt Európában is ( összeszerelő műhelyek: pl.: Anglia, Hollandia ) Nem csak én állítom: „Lelke van” hiszen az a sok közreműködő szakember lelke „rezgése” benne van minden hangszerben akik szeretettel és nagy hozzáértéssel készítették. Tudták, mit építenek és jó és szép hangszert akartak készíteni. Meg is tették. Minden elkészült hangszer – gondos munka eredménye.
Csodálatos hangszer !
© Hargitai Gábor